Ichimoku indikátor

Az Ichimoku név az „Ichimoku Kinko Hyo” rövidítése, amit a japán újságíró Goichi Hosoda fejlesztett ki a ’60-as években. A kereskedési módszer régóta népszerű Japánban, és egyre ismertebb a világ más országaiban is. Egyéb indikátorokat és eszközöket vesz alapul, például a mozgóátlagokat és a gyertyákat, ezért egy technikai kereskedési stratégiának is tekinthetjük. Valójában az Ichimoku egy sor mozgóátlagot és módszert használ az uralkodó trend megállapítására

Az Ichimoku indikátor 6 komponense

Tenkan Sen (piros vonal): Az utolsó 9 gyertya min/max középértékéből számol. Az Ichimoku kereskedés szempontjából ez egy fontos vonal, mert a trend egy korai jelzője. Amikor ez a vonal horizontális akkor nincs trend, de ha felvesz egy irányt, akkor nagyon valószínű a trend kialakulása.

Kijun Sen (kék vonal): Ez a vonal az utolsó 26 gyertyát követi. Lassabb, mint a piros vonal, ezért késéssel reagál. A kék vonal is a trendek azonosítására szolgál.

Senkou Span A (a felhő zöld széle): A kuomo felhő egyik szélét képezi. Az előző két vonal átlagával számol, tehát egy gyorsabb és egy lassabb vonal mozgását átlagolja, viszont 26 periódussal előretolva a grafikonon.

Senkou Span B (a felhő piros széle): Az Ichimoku felhő másik széle. Az utolsó 52 periódus minimumából és maximumából számol átlagárat, és szintén előre van tolva 26 periódussal.

Kuomo felhő (a köztes terület): A két Senkou közötti területet nevezzük Kuomo felhőnek. A felhő folyamatosan változtatja a formáját a trend függvényében. Ha a piac oldalazó, a felhő keskeny. Ha kialakul egy trend, a felhő kiszélesedik. Minél erősebb a piaci trend, annál nagyobb a felhő területe.

Chikou Span (zöld vonal): Az Ichimoku zöld vonala az utolsó 26 periódusból kalkulál, és arra ad jelzést, amerre keresztezi az árfolyamgörbét. A lefelé metszésre akkor érdemes odafigyelni, ha az árfolyam a felhő alatt van, a felfelé metszés pedig akkor mérvadó, amikor az árfolyam a felhő felett van.

ichimoku indikátor

Ichimoku Indikátor kereskedési jelzések

Chikou metszéspont: Ahogy a Chikou Span-nál írtuk, a vonal és az árfolyam metszéspontja szolgál vételi, vagy eladási jelzéssel.

A Tenkan és a Kijun metszéspontja: Mivel a piros és a kék vonal egy lassabb és egy gyorsabb mozgóátlag, a metszéspontjuk kereskedési jelzés lehet. Ahogy más mozgóátlag stratégiáknál, az Ichimoku indikátornál is akkor kapunk vételi jelzést, ha a gyorsabb felfelé metszi a lassabb vonalat, eladási jelzést pedig akkor, ha a gyorsabb vonal a lassabb alá bukik. A vételi jelzés akkor erős, ha a metszéspont a felhő felett van, az eladási jelzés pedig akkor, ha a felhő alatt.

Kuomo kitörés: Főleg hosszabb távú Ichimoku kereskedésnél jó jelzés lehet, ha az árfolyam kitör a kuomo felhőből. Ha a gyertya a felhő felett zár, akkor vételi jelzést kapunk, ha a felhő alatt, akkor eladási jelzést. A Stop Loss elhelyezése lehetséges a felhő túloldalán, de bizonyos esetekben ez túl nagy kockázatot jelent, ezért nem ajánljuk minden esetben.